)
Magyarország bányaművelésre alkalmas ásványi kincsekben (szén, kőolaj, földgáz, ércek) meglehetősen szegény. A gazdaságos kitermelést sok esetben nem a készletek kis mennyisége, hanem mélységi elhelyezkedése, a települési viszonyok, illetve ezekkel együtt gazdasági tényezők (pl. alacsony világpiaci ár és kereslet) akadályozzák. Az ércek, energiahordozók kedvezőtlen összképét a változatos nemérces nyersanyagok (pl. kovaföld, üveghomok, kaolin), illetve az építőipari nyersanyagok (pl. mészkő, kavics, homok) némiképp javítják.
Magyarország kőszén-, kőolaj- és földgáz mezői
Forrás: Bora Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 23. o.
A magyar településhálózatban három településtípus különböztethető meg: városi, falusi és szórványtelepülés. A magyar településhálózat szerkezete kedvezőtlen: az ország települései között sok a kis lélekszámú település. A 3131 település több mint fele ezer lakos alatti kis falu, ezekben az ország lakosságának alig 8%-a él. A kisebb települések többnyire csak a mindennapi szükségleteket tudják ellátni, sőt nő az olyan kisebb falvak száma, ahol már megszűnt az iskola, az orvosi ellátás, de vannak már kereskedelem nélküli falvak is. Fennáll a veszélye annak is, hogy egyes falvak elnéptelenednek.
A falusi településeken nagy változások is végbementek.
Megszűnt- különösen a közepes és nagyobb falvak - korábbi egyoldalú mezőgazdasági jellege. Egyes falvakban üzemek, szolgáltató vállalatok működnek, amelyek a helyi munkaerőt foglalkoztatják. Több település bekapcsolódott az idegenforgalomba (gyógyfürdők, vízparti üdülőhelyek, falusi turizmus). A budapesti agglomerációban és a nagyvárosok, ipari központok közelében fekvő falvakban nagyszámban él ingázó lakosság, akik naponként utaznak munkahelyükre.
A 10 000 lakos feletti településekben, beleértve Budapestet is, az ország lakosságának 60%-a él. A települések elhelyezkedése az országban szétszórt, a népesség viszont nagyobb településekben tömörül.
Hazánkban a szórványtelepülések többsége tanya. Előfordulásuk elsősorban a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlra jellemző. A tanyák régebben a lakóhely és mezőgazdasági munkahely egységét jelentették, de sok tanya ma már csak lakóhely. A családi gazdaság fejlődésével a tanyák új lehetőségekhez juthatnak.
Az ország lakosságának 63%-a városban él. A hazai urbanizációs folyamat két oldalról közelíthető meg: az egyik a városlakó népesség számának növekedése (városodás). Ennek forrása a természetes szaporodás mellett a faluról a városokba költöző lakosság volt. Az elmúlt fél évszázadban a faluról a városba költözést elsősorban az új ipari munkahelyek nagy számának növekedése idézte elő.
A város nemcsak társadalomföldrajzi, hanem jogi fogalom is. A várossá nyilvánításhoz az ország legfelsőbb irányító testületének döntése szükséges. A falusi települések átalakulása nyomán a falvakban is megjelentek a városias elemek, ezért a központilag előírt feltételek (a lakosság nagy része iparból vagy szolgáltatásokból él, fejlett infrastruktúra) teljesítése esetén sok települést nyilvánítottak várossá (városiasodás).
Új jelenség számos város népességének csökkenése, ennek okai a születések számának visszaesése és az egészségesebb városkörnyéki településekre való kiköltözés.
A városi népesség aránya megyénként %-ban, 1998
)
Forrás: Bernek Ágnes – Bora Gyula – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Társadalomföldrajz.
Tankönyvkiadó, 2002. 121. o.
Városhálózatunk hierarchikus felépítésé nek csúcsán a főváros áll. 1872, Buda, Óbuda és Pest egyesítése óta viseli mai nevét. Az ország politikai irányító központja, a köztársasági elnök, a parlament, a miniszterelnök és a kormányhivatalok székhelye. Budapest az ország gazdasági irányító és döntési központja is. Itt működnek a nagyvállalatok, a bankok, biztosító társaságok központjai, az érték- és az árutőzsde, továbbá számos nagyvállalat. Annak ellenére, hogy ipari jelentősége csökkent, továbbra is Magyarország legnagyobb ipari központja. Innen indulnak a fő vasútvonalak és az autópályák is. Egyetemei, színházai, múzeumai, tudományos intézetei révén Budapest az ország legnagyobb oktatási, tudományos és kulturális központja. Budapest nemzetközileg is számon tartott idegenforgalmi központ, ahova évenként több millió külföldi látogat. Budapesten és a körülötte kialakult agglomerációs gyűrűben az ország lakosságának közel 1/4-e él. A főváros közeli településeknek nemcsak a lakossága növekszik gyorsan, hanem számos új vállalat, szolgáltató intézmény telepedett ott le.
Regionális jelentőségű nagyvárosaink (128-205000 lakossal) Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, nemcsak megyeszékhelyek, hanem gazdasági központok, egyetemi, főiskolai városok, kereskedelmi, egészségügyi és egyéb szolgáltatásaik köre megyéik határain is túlterjed.
Megyeszékhelyek : (35-118 000 lakos) közigazgatási és részben gazdasági, ipari, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi központok, szolgáltatásaik az egész megye területére kiterjednek. A rangsorban ezeket követik a nem megyeszékhely középvárosok (30-56 000 lakos) és a kisvárosok (30 000 lakos alatt).
Az infrastruktúra helyzete hazánkban ellentmondásos. A korábbi volt szocialista országok többségében, így hazánkban is az infrastruktúra lassan fejlődött. Az ország gazdasága és lakossága egyaránt igényli az elmaradás felszámolását. A gazdasági infrastruktúra egy része országos hálózatok formájában jelenik meg: így a közlekedési hálózat, a villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatok, csővezetékek, távközlési, rádió-televízió műsorszórási hálózatok, de idetartoznak az árvízvédelmi gátak is.
Az infrastruktúra másik része a településekhez kötődik. Ezek: a közművek (víz-, közcsatorna-, gáz-, távhőhálózatok), a közutak, helyi közlekedés, szemét- és hulladéklerakók. A települési infrastruktúra egy része a környezetvédelmet is elősegíti, mint pl. a szennyvízhálózat, szennyvíztisztítók vagy a szakszerűen működő szemétlerakók, megsemmisítők.
Az utóbbi évtizedekben sikerült a távközlésben, elsősorban a vezetékes telefonhálózatban, az elmaradás nagy részét behozni. Az ország területének nagy részén rövid időn belül telefonhoz lehet jutni. Ehhez még hozzá kell tenni a több millió mobiltelefont is. Az ország lakosságának több mint 90%-a már az egészséges vezetékes vízellátásba van bekapcsolva. Ugyanakkor a szennyvíz elvezetésében és tisztításában az elmaradás fennmaradt. Különösen súlyos a helyzet a szemét- és hulladékgyűjtés, valamint ezek elhelyezése terén. Az infrastruktúra kiépítése sok pénzt igényel, ezért szükség van továbbra is az állami támogatásra.
Az ivóvízhálózatba és a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya %-ban, megyénként
)
Forrás: Bernek Ágnes – Bora Gyula – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Társadalomföldrajz.
Tankönyvkiadó, 2002. 119. o.
A magyar gazdaságban a piacgazdaság érvényesül. Az 1990-es politikai átalakulás során Magyarország többpártrendszeren alapuló demokratikus köztársaság lett. A politikai változások megnyitották a lehetőséget ahhoz, hogy a korábbi állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló szocialista gazdaság piacgazdasággá alakuljon át. 1999-ben már a GDP több mint 4/5-ét a magántulajdonon alapuló gazdaság termelte.
A piacgazdaság alapfeltétele az állami tulajdon fokozatos megszűnésével a magántulajdon megteremtése volt, amit a privatizáció révén sikerült végrehajtani. A különböző ipari, kereskedelmi és más vállalatok hazai és külföldi vállalkozók tulajdonába kerültek. A termőföld a részleges kárpótlás során került vissza a régi tulajdonosokhoz. A lakóházak, lakások többségét a lakók megvásárolhatták.
A piacgazdaság másik feltételeként Magyarországon bárkinek jogában áll a törvény által előírt feltételek mellett vállalkozást alapítani. 1999-ben az országban 880 ezer vállalkozás működött, ennek 90%-a magán-, vagy vegyes, magán- és állami tulajdonban lévő vállalkozás volt. A vállalkozások többsége az egyéni vagy kis létszámú kisvállalkozások keretében működött. A magántulajdon mellett fennmaradt az állami tulajdon is (pl. a MÁV), de már csak kisebb arányban. Az infrastruktúra egy része az önkormányzatok tulajdonába került. A piac mechanizmusának eleget téve, néhány kivételtől eltekintve megszűnt az árak központi ellenőrzése, a kereslet-kínálat viszonya alakítja az árakat. A piacgazdaság nélkülözhetetlen jelzőrendszere az értéktőzsde, már betölti a szerepét. A verseny lehetőségei kiszélesedtek, a profit a gazdaság fő mozgatója.
Az állam elsősorban különböző szabályozók alkalmazásával - mint az adók, vámok és a monetáris politika (kamatlábak, devizapolitika) - biztosítja a gazdaság folyamatos működését. Az állami költségvetés egyelőre a gazdaságtól és az egyénektől továbbra is nagy összeget von el. A költségvetés bevételeiből fizetik nemcsak az államigazgatást, hanem az oktatást, részben az egészségügyet. Nagy összegeket kell fordítani az infrastruktúra-építés támogatására (pl. autópályák építése, árvízvédelem), szociálpolitikára és területfejlesztésre. A fennmaradt állami tulajdon működtetését is az állam irányítja.
A gazdaság fejlesztése nem nélkülözheti a külföldi tőkét. A piacgazdaságra történt átalakulás lehetővé tette a külföldi tőke importját. A privatizáció során jelentős tőke került az országba, a külföldi befektetők számos új ipari üzemet, szolgáltató vállalatot alapítottak. A külföldi tőkebefektetésekre nemcsak a gazdaság fejlesztése miatt van szükség, hanem a leromlott gazdaság rendbehozatalát is segítette. A legtöbb tőkét a német, az amerikai, a brit, a francia és a japán bankok és vállalatok fektették be. A külföldi tőkebefektetések az ország területén egyenetlenül oszlanak el. Az összes befektetés több mint fele Budapestre jut, utána következik a főváros agglomerációs övezete és a Nyugat-Dunántúl.
Megkezdődött, ha még szerény mértékben is, a magyar tőke külföldre történő exportja, elsősorban a szomszédos országokba.
Külföldi működőtőke-beruházások Magyarországon (2004. szeptember)
Összesen: 35,9 milliárd euró (100%)
Németország |
31% |
Hollandia |
15% |
Ausztria |
12% |
USA |
9% |
Franciaország |
5% |
Belgium |
3% |
Olaszország |
2% |
Japán |
2% |
Spanyolország |
2% |
Finnország |
2% |
Svédország |
2% |
egyéb |
13% |
Forrás: Wirtschaft in Ungarn. Nr. 1, Februar 2005
A magyar gazdaság közepes fejlettségű. A GDP Magyarországon 7233 EUR/fő (2003), ami a közepesen fejlett országok kategóriájának felel meg. A GDP mellett alkalmazott mutatók, pl. az energia-, az élelmiszer-fogyasztás, egészségügyi, oktatási, infrastruktúra-ellátottság is a közepes fejlettségi szintet igazolják. A gazdaság növekedése 4,2% (2004).
A munkanélküliség 7% körül mozog, ami kedvezőbb több európai országénál. A munkanélküliek aránya magas a korábbi bánya- és iparvidékeken, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az Észak-Alföldön. Legalacsonyabb a gyorsan fejlődő Nyugat-Dunántúlon. Különösen magas a munkanélküliség a szakképzetlenek körében.
Az ország lakosságának több mint 1/5-e nyugdíjas korú. A negatív népesedési folyamatok miatt csökkenőben van az aktív keresők aránya, viszont az elöregedés miatt növekszik a nyugdíjas korúaké.
A hazai foglalkozási szerkezetben a második világháború előtt a mezőgazdaságban élők voltak túlsúlyban. Az 1950-es évektől kezdve az iparban foglalkoztatottak kerültek vezető helyre. Az utóbbi 10-15 évben a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan, a gazdasági átalakulás nyomán már a szolgáltatásokban dolgozók aránya áll az első helyen.
Az aktív keresők megoszlása főbb nemzetgazdasági áganként
)
Forrás: Bernek Ágnes – Bora Gyula – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Társadalomföldrajz.
Tankönyvkiadó, 2002. 117. o.
A gazdaság szerkezete az utóbbi évtizedekben átalakult. A magyar gazdaságban a II. világháború előtt a mezőgazdaság állt vezető helyen. 1950-80 között az erőteljes ipari fejlesztés hatására az ipar került vezető helyre. Az 1980-as évek közepétől az ipar súlyos válságba került, a termelés jelentős mértékben visszaesett. A szolgáltatások, amelyek a szocialista gazdaságban háttérbe szorultak, a piacgazdaság feltételei között gyors fejlődésnek indultak. A 90-es évek végére a GDP előállításában a szolgáltatások az ipart és a mezőgazdaságot meghaladó arányban vettek részt, azaz a szolgáltatások kerültek vezető helyre.
A bruttó nemzeti termék (GDP) megoszlása főbb gazdasági ágak szerint
)
Forrás: Bernek Ágnes – Bora Gyula – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Társadalomföldrajz.
Tankönyvkiadó, 2002. 125. o.
Az ipar az anyagi javak legnagyobb termelője. A sokoldalú magyar ipar főbb működési területei a következők:
- ásványi nyersanyagok, energiahordozók kitermelése
- energiagazdaság, az elsődleges energiahordozókat (szén, szénhidrogének, hasadóanyagok) átalakítja villamos energiává, eljuttatja a fogyasztókhoz
- különböző feldolgozásra alkalmas anyagok előállítása (acél, alumínium, hengereltáru, fonal, bőr, cement és más építőipari anyagok)
- feldolgozott késztermékek gyártása (gépek, ipari berendezések, közlekedési és távközlési eszközök, elektronikai termékek, számítógépek, műszerek)
- fogyasztási cikkek gyártása (gyógyszer, háztartási és mezőgazdasági gépek és vegyszerek, ruházat, cipő, bútor, elektronikai termékek)
- élelmiszeripar, a mezőgazdaság által termelt nyersanyagok kész élelmiszerré történő átalakítása (malom-, sütő-, hús-, baromfi-, hűtő- és konzerv-, tej-, cukor-, szesz- és üdítőital-ipar)
Iparunk - kivéve az élelmiszeripart - a szűk hazai energia- és nyersanyagforrások miatt csak importált energia, nyersanyag, félkésztermék, alkatrész feldolgozásával és késztermékbe beszerelésével képes feladatát ellátni.
A hazai szenek és a bauxit kitermelése geológiai adottságok miatt költséges, minőségük is többségükben alatta marad az igényeknek. Ebből következik, hogy a nagy anyag- és energiaigényes, valamint a környezetre káros anyagokat kibocsátó ágazatok (pl. a vaskohászat, a vegyipar egyes ágazatai) gazdaságosan nem fejleszthetők.
Az ipar szerkezete a rendszerváltás után átalakult és korszerűsödött. Az átalakulás súlyosan érintette hazánkat: a volt szocialista országok összeomlása miatt piacaink nagy részét elvesztettük. Új piacok megszerzése a korszerű minőségi és technikai színvonal hiánya miatt nehézségekbe ütközött. A következmény: üzemek sorát kellett a gépiparban, textiliparban, vegyiparban bezárni. Az iparban foglalkoztatottak száma radikálisan csökkent. A folyamat pozitív oldala, hogy magas értéktermelő új gyárak létesültek, ami a termékszerkezet átalakításával is együtt járt.
Az ipar szerkezetében vezető helyen a gépipar áll, ezt követi a vegyipar (műanyagok gyártása, gyógyszeripar). Jelentősen vesztett súlyából a bányászat, kohászat és a textilipar. Az ipari termelésben nagy a súlya a tömegterméket összeszerelő tevékenységnek. A külföldi tőke befektetései révén létesült új gépkocsigyárak (Esztergom, Győr, Szentgotthárd), elektronikai üzemek (Székesfehérvár, Gödöllő, Pécs, Zalaegerszeg) elsősorban a külföldön működő gyárakból szállított alkatrészeket szerelnek össze késztermékké. Ezzel a hazai ipar bekapcsolódott a nemzetközi nagyvállalatok rendszerébe. Szükséges viszont, hogy minél több hazai cég vegyen részt a korszerű gyárak alkatrészellátásában. Az új gépipari üzemek a legkorszerűbb termékeket gyártják, amelyek többsége a világpiacra kerül.
Jelentős az energiatermelés szerkezetének korszerűsítése. A hazai energiafogyasztás több mint 50%-ban külföldről importált energiahordozókon alapul. A hazai szénhidrogén-termelés csak töredékét tudja az ország szükségleteinek ellátni. Mind a kőolaj-, mind a földgázimport fő forrása Oroszország, ahonnan csővezetékeken keresztül érkeznek az energiahordozók. Az energiaszerkezetben a szénhidrogének aránya 72%, az atomenergiáé 12%, a széné 14%-ra esett vissza. Az ország legnagyobb villamosenergia-fogyasztója a lakosság lett.
Az ipar földrajzi elhelyezkedése is megváltozott. A legjelentősebb változás Budapest szerepének csökkenése, ahol az iparban foglalkoztatottak száma az üzembezárások miatt csaknem felére csökkent. A gazdaságilag hanyatló területeken, pl. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében, ahol bányákat, kohászati és építőanyag-ipari gyárakat zártak be, szintén csökkent az ipari termelés (kivéve a vegyipart) és a foglalkoztatottak száma.
Az új üzemek fellendítették Fejér és Győr-Moson-Sopron megye iparát. A legjelentősebb ipari központok sorrendben Budapest, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Miskolc és Szeged.
A magyar ipar földrajzi elhelyezkedését meghatározó ipartelepítési tényezők súlya is megváltozott. Megnőtt a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra, a jó megközelítési lehetőség, a távközlési kapcsolatok jelentősége, a tudományos háttér súlya. Önkormányzatok, vállalatok ún. ipari parkokat létesítenek, ezzel segítve új, főleg kisebb üzemek letelepedését. Az ipari park előközművesített, közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület, ahol olcsóbban és gyorsabban lehet üzemi épületeket felhúzni.
A magyar mezőgazdaság földrajzi adottságai kedvezőek. Az ország területének fele szántóterület, ami Európában magas arány. Kiemelkedően magas az egy lakosra jutó 0,8 hektár termőterület (szántó, kert, szőlő, gyep, erdő). A nagy kiterjedésű alföldi területeken a szántóföldi művelés gépesítési lehetőségei jók, összefüggő nagyobb termőtáblák kialakítására is kedvezőek a lehetőségek.
A termőföld minősége, termőképessége jó. Az ország területének nagyobb részén megfelelő agrotechnika, talajerő-utánpótlás és korszerű növényfajták alkalmazásával magas terméshozamok érhetők el. A homoktalajokon eredményes burgonya- és zöldségtermesztés folytatható, vagy szőlő- és gyümölcsültetvények telepíthetők.
Az éghajlati adottságok egy szokványos évet tekintve megfelelőek. A vegetációs időszak hőösszege kedvez a gabonafélék (beleértve a kukoricát is) termesztésének, és a magas sikértartalom kialakulásának. A napsütéses órák száma kedvez a gyümölcsök jó ízének, magas vitamintartalmának. A vulkanikus vagy löszös talajokon kiváló minőségű borokat adó szőlő termelhető.
A kedvező adottságokkal szemben hátrányos, hogy szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas szikes vagy erodált talajú területek is vannak. Sok a gyenge gyepterület, máshol a lefolyástalan területeken a belvizek okoznak károkat.
Összességében: Magyarországon eredményesen megtermelhető a mérsékelt övi kultúrnövények többsége, és jók az adottságai a világon legszélesebb körben elterjedt haszonállatok tenyésztésének is. Az ország élelmiszerellátása mennyiségben és minőségben biztosított, sőt a termelés egyharmada kivitelre kerülhet. A magyar mezőgazdaság kedvező adottságai közé tartozik a munkaerő (a parasztság) szakértelme, felhalmozott tapasztalata és a nagyszámú jól képzett szakember.
A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági feltételei az átalakulás után romlottak. A mezőgazdasági földterületeken magángazdaságok, gazdasági társaságok, mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodnak. A korábbi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok földterületének egy része a magángazdaságok vagy gazdasági társaságok tulajdonába került. A magángazdaságok nagysága rendkívül változó. Nagy a pár hektáron gazdálkodók száma, és egyelőre a gazdaságos méretű 40-100 hektáros gazdaságok száma kevés. Az Európai Unió országainak birtoknagyságával ez a folyamat ellentétes. A kisbirtokok tőke hiányában csak nagy nehézségek árán tudnak gazdálkodni. Az általános nehézségek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság korábbi külföldi piacainak nagy részét elvesztette. A nyugati országok piacai ugyan fennmaradtak, de igényesebbek lettek. A belső vásárlóerő csökkent, a hazai lakosság kevesebb húst, tejterméket és más mezőgazdasági eredetű terméket fogyaszt. Különösen az állattenyésztés gazdaságossága romlott.
A magyar mezőgazdaság főbb ágazatai a következők: A gabonafélék termesztésében a búza áll első helyen, ami hagyományos termékünk. Az utóbbi évtizedekben megnőtt a kukorica termőterülete, Európában a legnagyobb termelői közé tartozunk. Az ipari növények között első helyen a napraforgó áll, amiből étolajat sajtolnak. A cukorrépa szintén értékes termékünk. A zöldségfélék termesztése növekszik: legnagyobb tömegben burgonyát, paradicsomot, zöld- és fűszerpaprikát, hagymát, gyökérzöldséget és káposztaféléket termelünk. A gyümölcstermesztés megoszlik az ültetvények és a házikertek között. Vezető helyen a téli alma, őszibarack, kajszibarack állnak. Értékes termékek a földieper, málna és ribizli. A szőlő- és bortermelés évszázadokra visszatekintő hagyományos ágazat, minőségi borainknak számottevő külföldi piaca van.
Az állattenyésztésben a sertés-, szarvasmarha- és a baromfitenyésztésnek van legnagyobb súlya.
A mezőgazdaság szerkezete lassan korszerűsödik. A magyar mezőgazdaságban termelt értéknek körülbelül felét a növénytermesztés és másik felét az állattenyésztés adja.
A magyar mezőgazdaság hagyományosan gabona-hús szerkezetű. Ez megfelel a természeti adottságoknak, de már kevésbé a világpiac igényeinek. A szerkezetváltásra mindenképpen szükség van, a piacokon jobban eladható termékek termesztésére kell áttérni. Egy példa az elmúlt évek eredményes kezdeményezéseiből: a magánborászatok kiváló minőségi boraikkal remélhetőleg vissza tudják állítani a magyar borok korábban meggyengült jó hírét.
A mezőgazdasági termékek fő felhasználója az élelmiszeripar. Hazánk élelmiszeripara jelentős gazdasági tényező, néhány ága nemzetközi szempontokból is elismert. Az élelmiszeripar földrajzi elhelyezkedése követi a termelőkörzeteket, és hozzájárult az alföldi területek iparosításához is.
Kereskedelem és idegenforgalom: Magyarország kereskedelmében új jelenségek tapasztalhatók. A kereskedelmi egységek nagysága a helyi piacok eladóitól az áruházakig, szupermarketekig, vagy a nagy bevásárlóközpontokig széles skálán változik. A szupermarketek általában nagy nemzetközi láncok tulajdonában vannak, és terjeszkedő politikát folytatnak. Felhasználják a technika legújabb eredményeit (programozott szállítás, számítógépes készletnyilvántartás), és igen intenzív reklámpolitikát folytatnak. A bevásárlóközpontokban gyakran több kereskedelmi lánc is jelen van. A bevásárlóközpontokban a lakosság növekvő arányban költi el jövedelmét. Ez a folyamat viszont veszélyezteti a belvárosi kereskedelmet, az árakkal nem tudnak versenyezni, kevés az autóparkoló.
Hazánk érdeke a fokozottabb bekapcsolódás a nemzetközi idegenforgalomba. Erre a magyar gazdaságnak szüksége van, a nyersanyag-késztermék import nagy összegű devizát igényel. Az idegenforgalom a hazai GDP-nek 4-5%-át adja, ami növelhető lenne az idegenforgalom feltételeinek javításával, a szállodahálózat bővítésével, vonzó rendezvényekkel, jobb propagandával és természetesen a külföldiek szakszerűbb (idegennyelvtudás) és udvariasabb ellátásával. A magyar idegenforgalom fejlődésének fontos eredménye, hogy a devizamérlege aktív, azaz a bevételek meghaladják a külföldre utazó magyarok kiadásait.
Hazánknak vannak olyan értékei, amelyek érdeklődést keltenek. A földrajzi adottságok közé tartozik hazánk tájainak szépsége. Nemzeti parkjaink őrzik az ősi növény- és állatvilágot. A földrajzi adottságok része a Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb tava (sajnos rövid szezonnal), legnagyobb vízparti üdülőhelyünk. Számos betegség gyógyítására alkalmas gyógyvízkincsünk, amely szinte páratlan Európában. Történelmi városaink műemlékei, múzeumaink, az egyházi épületek, néprajzi emlékeink, a falumúzeumok szintén idegenforgalmi adottságainkat gazdagítják. Szép, nyugodt környezetben lévő aprófalvaink, tanyáink a falusi turizmust alapozzák meg. Budapestet páratlan szépségű fekvése, a Várnegyed, amely a világörökség része, műemlékei, múzeumai, kulturális rendezvényei, tudományos konferenciái, sporteseményei (pl. a Hungaroringen) a leglátogatottabb városunkká teszik.
A hazai vadállománynak (szarvas, dámvad, mezei apróvad) magas az értéke, ezért a vadászati idényben sok külföldi vadász érkezik hozzánk. A magyar konyha, boraink kiváló minősége a külföldiek előtt is elismert. Hegy- és dombvidékeink elsősorban a belföldi turizmusnak nyújtanak lehetőséget pihenéshez, üdüléshez, kiránduláshoz.
Az ország megközelíthetősége - ami az idegenforgalom egyik követelménye - sokat javult, többek között a Budapest-Bécs között autópálya elkészültével vagy a Ferihegyi-repülőtér bővítésével. Az európai idegenforgalmi áramlás útvonalainak egyike hazánk területén halad át, ezért a nyári szezonban nagy a tranzitforgalom. A hazánkba érkező külföldi vendégek többsége a szomszédos országok magyar lakosságából kerül ki. A külföldiek között sok a Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon élő magyar vagy magyar származású. Hagyományosan a legtöbb turista Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Lengyelországból utazik hozzánk, de növekszik a távolabbi Európából vagy a tengeren túlról, sőt a Japánból érkezők száma is.
Néhány jelentős magyarországi nagyvállalat
Vállalat |
Tevékenység |
ABB |
Az ABB (www.abb.com) vezető vállalat az energetika és automatizációs technológia területén. Az ABB volt az első külföldi befektetők egyike, amikor 1988-ban megnyitotta első magyarországi képviseletét. A vállalat érdekelt a folyamatirányítás, robotizálás és egyéb automatizálással kapcsolatos tevékenységben, a magas- és középfeszültségű berendezések, valamint a kisfeszültségű sorozattermékek értékesítésében. Komplex, kulcsrakész megoldásokat szállít a gyógyszeripar, autóipar, a papírgyártás és a folyamatirányítás területén, mindezek mellett magasfeszültségű, beruházásokat kezel. |
BT Hungária |
A BT magyarországi tevékenysége helyi szinten 1999 óta folyik azzal a céllal, hogy innovatív hírközlési és üzleti megoldások széles körét alakítsa ki több telephellyel rendelkező szervezetek és nagykereskedelmi ügyfelek részére. Jelenleg Magyarországon a BT vezető szerepet játszik a nemzetközi szolgáltatások területén, az alaphálózati és internet-szolgáltatásoktól kezdve az e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadásig és megoldásokig. |
Electrabel Magyarország |
A Dunamenti Erőmű Magyarország legnagyobb erőműve, kb. 2000 MW beépített kapacitással és 1000 MW hőtermelő kapacitással, amely fontos szerepet játszik a közüzemi áramtermelésben, egyúttal a magyar villamosenergia-rendszer szabályozásának gerincét képezi. Az 1995-ben történt privatizációt követően az Electrabel – a francia multinacionális Suez-csoport tagja – lett a Társaság többségi tulajdonosa. |
Electrolux Group |
Az Electrolux Csoport a világ legnagyobb konyhai, fürdőszobai, tisztító- és szabadtéri eszközöket gyártó vállalata. Az Electrolux Csoporthoz tartoznak olyan világhírű márkák, mint az AEG, a Zanussi, a Frigidaire, az Eureka és a Husqvarna. Az Electrolux Lehel Kft. (www.electrolux.hu) ma Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalata. Árbevétele 2003-ban meghaladta a 113 milliárd forintot, összesen 4,3 millió terméket gyártott és értékesített, és több mint 3600 főt foglalkoztatott. |
Ericsson |
Az Ericsson több mint 125 éve a távközlés meghatározó szereplője: korszerű berendezései és rendszerei megtalálhatók a vezetékes és mobil, nyilvános és magánhálózatokban egyaránt. Az Ericsson Magyarország az ország legnagyobb, telekommunikációs és informatikai kutatással és szoftverfejlesztéssel rendelkező vállalata. |
MOL |
A MOL – Magyar Olaj??? - az elmúlt négy évben mintegy egymilliárd dollárnyi tőkét exportált a közép- és kelet-európai régióba, és ezzel kétségkívül a térség egyik legjelentősebb tőkekihelyező vállalkozása. |
Nestlé |
A Nestlé Csoport a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata, amelynek termékei már azelőtt ismertek voltak Magyarországon, mielőtt a cég az első külföldi befektetők egyike lett az országban. A Nestlé Hungária Kft., a Nestlé S.A. leányvállalata 1991-ben jött létre. A magyar piacon a vállalat jelen van instant kávéval, édesipari termékekkel, konyhai termékekkel, kakaóporral, reggeliző-pelyhekkel, csecsemőtápszerekkel, állateledellel, ásványvízzel, jégkrémmel és fagyasztott termékekkel. |
ÖMV |
Az ÖMV AG Közép-Európa egyik vezető kőolajkonszernje, Ausztria legnagyobb vállalata. Fő tevékenységi területe az energiaipar (kőolajkutatás és -kitermelés, -feldolgozás, -finomítás és értékesítés), a vegyipar és az alapanyaggyártás. 1991-től 2004-ig az ÖMV több mint 50 milliárd forintos beruházással 169-re emelte magyarországi töltőállomásai számát. |
Philips Hungary |
A Philips Kft. a Royal Philips Electronics N. V. tulajdonában lévő, de teljesen önálló nagyvállalat, amely két különböző üzletági tevékenységet végez: egyrészt elektronikai gyártóknak és autóipari nagyvállalatoknak szállít gépjárműbe szerelhető kazettás és CD-s, valamint DVD-s audiomechanikákat (Automotive Playback Modules – APM); a másik üzletág DVD-betöltő egységet, DVD-újraíró meghajtót, illetve az audio és video CD-lejátszók legfontosabb alkatrészét, az optikai író-leolvasó egységet gyártja. |
The Royal Dutch/Shell group in Hungary |
Magyarországon a Shell az üzemanyagpiac legrégebbi, ma is jelen lévő külföldi szereplője, 1925-ben jegyezték be Shell Kőolaj Rt. néven. Tevékenysége a kis- és nagykereskedelemtől a vegyi anyag üzletágig terjed. |
Siemens |
A Siemens egyike a II. világháború után Magyarországra érkezett legkorábbi külföldi befektetőknek, 1974-ben elsőként alapított vegyesvállalatot. Első magyarországi befektetéseinél még termelő beruházások játszották a főszerepet, ám az utóbbi években már a szolgáltató- és a kutató-fejlesztő egységek létrehozása a célja. |
Unilever Hungary |
Az Unilever Magyarország, a nemzetközi Unilever-csoport leányvállalata 1991-ben alakult. Jelenleg a legnagyobb fogyasztásicikk-gyártó és -forgalmazó cég Magyarországon. Az Unilever innen irányítja horvát és szlovén piacait is. 4 gyárával, 1350 munkatársával és márkáival, mint a Domestos, Dove, Sunsilk, Baba, Knorr, Rama, Algida vagy Lipton, a cég éves forgalma meghaladja a 300 millió eurót, amelynek közel 20%-a az EU-ba és a környező országokba kerül. |
Forrás: http://talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/17/1/3/
Ismert magyar termékek, márkák
Gyulai kolbász Fűszerpaprika
Unicum gyomorkeserű Pick szalámi
Herendi porcelán Tokaji bor
A Magyar Szabványügyi Hivatal kizárólagos joggal rendelkezik a nemzeti szabványok meghatározása, illetve az európai szabványok nemzeti szabványokként történő elfogadása terén. Szorsan együttműködik nemzetközi testületekkel, elsősorban az európai szabványügyi szervezetekkel. Az elmúlt évek kiemelkedő eredménye volt, hogy számos magyar cég átvette az ISO 9000 alapú minőségbiztosítási rendszereket. A cégek nagyfokú érdeklődést tanusítanak az EU követelményeknek megfelelő és azzal megegyező minőségi és környezetgazgálkodási rendszerek létrehozása iránt. A minőségbiztosítás területén az elmúlt években fontos törvényrendeletek születtek, például a termékszavatosság, a mérések, szabványok, a hitelesítés és a fogyasztóvédelem területén.
Közlekedés-földrajzi helyzetünk Közép-Európában kedvező: Magyarország az európai nyugat-keleti és észak-déli közlekedési vonalak egyik találkozási területe. Közlekedési hálózatunkon számottevő az átmenő (tranzit) forgalom. Közlekedésünk politikai földrajzi hátránya, hogy hazánk körülzárt szárazföldi ország: a világ azon országai közé tartozunk, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.
A közlekedési hálózat egy központú és sugaras elrendezése ma már korszerűtlen. Budapestről indulnak ki és sugárnyalábszerűen haladnak a közlekedési útvonalak az ország egyes területei és vidéki központjai felé. Ez a hálózati forma történelmileg a vasúthálózattal alakult ki először, amelyet követtek a két világháború között a fő közutak és később az eddig megépült autópályák is. A vasút átlós vonalainak hiánya továbbra is nehezíti az egyes országrészek közötti közvetlen kapcsolatot, és hosszabb szállítási útvonalak használatára kényszeríti a szállítókat. A közlekedési hálózat ugyan jól lefedi az ország területét, de a periférikus területek kimaradnak a vasúthálózatból. A közúthálózat minősége kifogásolhatóan egyenetlen az ország egyes területei között.
Az egyes közlekedési ágazatok között éles verseny van. A szállítások szerkezete megváltozott: mind az áruszállításban, mind a távolsági személyszállításban a tehergépkocsi-, illetve az autóbusz-közlekedés áll vezető helyen. A vasút arányának nagymérvű csökkenése az Európai Unió hasonló folyamatait követi.
A vasút ugyan tömegáruk szállítására alkalmas és környezetszennyező tevékenysége is kisebb, ugyanakkor a hálózat fenntartása költséges, a közútról vasútra vagy fordítva történő átrakás többletköltséget jelent. A volt Szovjetunió utódállamaival jelentősen mérséklődtek a gazdasági kapcsolatok, ezért is csökkent a vasút áruszállítása. A másik nehézség az, hogy egyenlőtlen a hálózaton belül a forgalom. A nyereséget hozó fővonalakkal szemben nagy a minimális forgalmú mellékvonalak hossza. Ezek egy részének bezárása indokolt, de következményeik a „területre" kedvezőtlenek lennének. A vasút működését nehezíti, hogy az ukrán határon az ún. európai szabvány nyomtávú hálózat megszűnik, mert Ukrajnában és a többi volt szovjet területen szélesebb nyomtávú a hálózat, ezért többszörös átrakás szükséges. A magyar vasút széles körű korszerűsítésre szorul.
)
Forrás: Középiskolai földrajzi atlasz. Cartographia, 2002. 24. o.
Az ország összes települése -15 kivételével - be van kapcsolva a távolsági autóbusz-közlekedésbe. A gépkocsi-közlekedés legfőbb hátránya a nagy környezetszennyezés, a CO- és N-gázok kibocsátása.
A hazai közúthálózat nem felel meg a korszerű gépkocsi-közlekedésnek. Nagy a keskeny és rossz burkolatú utak hossza, kevés az autópálya, az újak építése lassan halad. Növekedett viszont az országon áthaladó teher- és személygépkocsik száma. A térségben végbement politikai, földrajzi változások miatt számos korlátozás megszűnt. A nemzetközi gépkocsiforgalom eltolódott keleti irányba, egyes nemzetközi jelentőségű útvonalainkon állandó a zsúfoltság.
)
Forrás: Középiskolai földrajzi atlasz. Cartographia, 2002. 25. o.
A csővezetéken történő szállítás a hazai szénhidrogén-lelőhelyek és a fogyasztói centrumok között működik, de az import olaj és földgáz is csővezetéken érkezik. A csővezetékek hossza megközelíti a vasútét.
A folyamhajózás a tömegáruk legolcsóbb szállítója, hátránya a lassúság s az, hogy a hajózhatóságot a természet szabja meg. Az európai transzkontinentális Rajna-Majna-Duna vízi út ugyan új lehetőségeket nyitott, de a hazai hajózás - többek között megfelelő hajóállomány hiányában – ezeket kihasználni nem tudja. A vízi úton mind több nagyméretű üdülőhajó érkezik Franciaországból, Svájcból, Hollandiából, Németországból. Az országban kevés a kikötő (legnagyobbak: csepeli Szabadkikötő, Dunaújváros, Győr, Mohács, Baja).
A légi közlekedés a leggyorsabban fejlődő szállítási ágazat. Az ország politikai és gazdasági jelentőségének növekedése, valamint az idegenforgalmi érdeklődés élénkülése miatt mind több külföldi légitársaság nyit légiutakat Magyarországra és a magyar nemzeti légiforgalmi vállalat, a MALÉV is újabb városokat kapcsol be hálózatába. Egyetlen nagy forgalmú nemzetközi légikikötőnk, Budapest-Ferihegy évi 4-4,5 millió utast indít és fogad, a repülőtér további bővítés alatt áll. A balatoni idegenforgalomban Sármellék repülőtere számíthat nagyobb forgalomra.
)
Forrás: Középiskolai földrajzi atlasz. Cartographia, 2002. 26. o.
Hivatalos fizetőeszköz: forint (1 forint = 100 fillér)
Bankjegyek címletei: 20000, 10000, 5000, 2000, 1000, 500, 200
1 EUR = 252 HUF (2005. nov. 28.)
Infláció: 6,8% (2004)
Államháztartás hiánya a GDP-hez viszonyítva: 5,1% (2004)
Fizetési mérleg hiánya a GDP-hez viszonyítva: 8,8% (2004)
A magyar bankrendszer 1987. január 1. óta kétszintű: a központi bank (jegybank) a Magyar Nemzeti Bank, a gazdaság szereplői azonban közvetlenül a kereskedelmi bankokkal és egyéb pénzintézetekkel állnak kapcsolatban.
)
Forrás: Földrajzi atlasz. Pauz Westermann, 2004. 18 . o.
A magyar nemzetgazdaság érdeke a nemzetközi kereskedelemben való aktív részvétel. Gazdaságunk folyamatos működésének és korszerűsítésének egyik biztosítéka a külkereskedelem. A kivitelnek nemcsak a nagyarányú behozatal kifizetéséhez szükséges külföldi devizát kell megtermelni, hanem elő kell segíteni a gazdaságos termelést is. Mind a mezőgazdaság, mind az ipar az ország szükségletét meghaladó mennyiségben termel, a többlet értékesítése az export feladata. Számos áru behozatala - különösen, ha azok korszerűbbek, minőségben és árban előnyösek - a hazai termékekkel szemben versenyt támaszt, ezért serkentőleg is hathat a hazai termelésre. A külkereskedelmi forgalom néhány termék kivételével szabaddá vált, ami az ország gazdasági nyitottságát megnövelte. A gazdasági átalakulás nyomán a külkereskedelem gyorsan növekszik. A behozatal és a kivitel szerkezete egyaránt megváltozott.
Magyarország jövője szempontjából meghatározó volt az Európai Unióhoz való csatlakozás (2004. május 1.). Ezt elősegítették a már működő szoros gazdasági kapcsolataink. Gazdaságunknak sikerült piacát átrendezni, s így a teljes külkereskedelmi forgalom kétharmada az EU országaival, elsősorban Németországgal, Ausztriával, Franciaországgal bonyolódik.
A második nagy országcsoport, amellyel jelentősebb külkereskedelmi forgalmunk van, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA, országai: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária). A társulásnak hazánk alapító tagja.
Oroszországgal a forgalom nemcsak csökkent, hanem a nagy kőolaj- és földgázimportot sem sikerül az orosz gazdaság beviteli nehézségei miatt a kivitellel kiegyenlíteni, ezért a forgalom egyenlege passzív. A tengerentúli országok közül az USA-val és Japánnal növekvő a forgalom. A fejlődő országok forgalma a lehetőségeknél kisebb, holott nyersanyagok importjára és késztermékek eladására lenne lehetőség.
A magyar export országrelációs szerkezete (2004)
EU-államok |
79,5 % |
ezen belül Németország |
31,6% |
Ausztria |
7,2% |
Franciaország |
5,6% |
Nagy-Britannia |
5,6% |
Olaszország |
5,5% |
Lengyelország |
2,9% |
Csehország |
2,4% |
EU-n kívüli európai országok |
11,9% |
ezen belül Románia |
3,2% |
Oroszország |
1,6% |
Európán kívüli országok |
9% |
ezen belül USA |
3,0% |
A magyar import országrelációs szerkezete (2004)
EU-államok |
71,7% |
ezen belül Németország |
29,3% |
Ausztria |
8,1% |
Olaszország |
5,6% |
Hollandia |
4,9% |
Franciaország |
4,6% |
Lengyelország |
3,2% |
Csehország |
2,8% |
EU-n kívüli európai országok |
11,5% |
ezen belül Oroszország |
5,7% |
Európán kívüli országok |
16,7% |
ezen belül Ázsia |
14,5% |
Ázsián belül Kína |
4,8% |
Ázsián belül Japán |
3,0% |
A magyar export áruszerkezete (2004)
Gépek és szállítóeszközök |
62,4% |
Feldolgozott termékek |
27,5% |
Élelmiszerek, italok, dohány |
6,0% |
Nyersanyagok |
2,2% |
Energiahordozók |
1,9% |
A magyar import áruszerkezete (2004)
Gépek és szállítóeszközök |
52,9% |
Feldolgozott termékek |
34,3% |
Energiahordozók |
7,3% |
Élelmiszerek, italok, dohány |
3,7% |
Nyersanyagok |
1,9% |
Az export összértéke: 44,6 milliárd euró (2004)
Az import összértéke: 48,5 milliárd euró (2004)
(Forrás: www.gkm.hu)
Az ún. euroatlanti szervezetekhez történő csatlakozás a rendszerváltás kezdete óta az ország politikájának fontos kérdése volt. Az Északatlanti Szerződés Szervezetének (NATO) már 1999 óta tagja Magyarország. Az EU jogrendszerének átvételét a parlament új törvények elfogadásával fokozatosan teljesíti. Ezenkívül számos uniós műszaki, minőségi és környezetvédelmi előírást is be kell(ett) vezetni. A teljes jogú csatlakozás az EU-hoz a magyar gazdaságnak új lehetőségeket biztosított. Az EU egyik fontos célja, hogy a gazdasági szempontból még kevésbé fejlett tagországok felzárkózzanak. Ehhez természetesen hosszabb fejlődésre lesz szükség, hiszen hazánkban az egy főre jutó GDP körülbelül fele az EU átlagának. A felzárkózáshoz az EU többféle támogatást is nyújt.
A csatlakozás után a magyar gazdaság a világ legnagyobb gazdasági tömbjének része lett, nőttek a piaci lehetőségek, gyorsult a technikai fejlődés, újabb tőkebefektetések várhatóak. A csatlakozás után a magyar gazdaság újabb versenykihívásoknak van kitéve, ami a minőség és hatékonyság területén újabb feladatokat támaszt. Az a tény, hogy hazánkban számos új üzem, vállalkozás jött létre az EU-beruházások révén, annyiból is előnyt jelent, hogy ezek a gyárak már az EU-előírások szerint működnek.
A csatlakozás azonban több területen gondot is jelent, elsősorban a mezőgazdaságban, a rossz birtoknagyság, a gyengébb termőképességű talajok és a termelési szerkezet miatt. A környezetvédelem terén is sok teendő van, pl. a települések csatornázottsága, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a hulladék-elhelyezés messze nem tekinthető kielégítőnek. Az úthálózat sem felel meg a követelményeknek. Az infrastruktúra fejlesztéséhez az EU támogatást nyújt.
Az ország gazdasági térszerkezete egymás közelében mozaikszerűen elhelyezkedő, eltérő fejlettségű területeket mutat. Magyarország területét fejlesztési szempontból hét régióra osztották. A régiók nem közigazgatási egységek, elhatárolásukat a megyehatárok megváltoztatása nélkül végezték el. A cél, hogy a területfejlesztésnek legyen olyan egysége, amelyek a fejlesztéshez szükséges intézményekkel rendelkeznek, gondoskodnak az állami támogatás elosztásáról, az EU-hoz benyújtandó pályázatok elkészítéséről vagy a magántőkének a területre vonzásáról. A régiók általában 3-3 megyét foglalnak magukba. Az EU területfejlesztési politikája igényli a fejlesztési régiókat, mert a támogatásokat a régió gazdasági fejlettségi szintje alapján ítélik oda. A régiók egy lakosra jutó GDP-je nagy eltéréseket mutat, a nagy fejlettségi különbségek megszüntetése az ország társadalmának érdeke.
Az ország régiói (fejlettségi sorrendben):
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiók szerint, 1999
)
Forrás: Századok statisztikája. KSH, 2001. 187. o.
A fejezet szövegének forrásai: Bora Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza. Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1994. 22-25. o.
Bernek Ágnes – Bora Gyula – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla:
Társadalomföldrajz. Tankönyvkiadó, 2002. 116-147. o.